2014. január 13., hétfő

Cullen vagy Black 4.fejezet


4.fejezet


Furcsaságok


Elindultam La Pushba ahogy Jacobbal megbeszéltem. A öreg furgonommal legalább 20 percbe került mire elértem La Push első házait. Megláttam a piros kis házat ahol Jacob lakik, kiugrottam az autómból és már szaladtam az ajtó felé és bekopogtam. Pár perccel később kinyilt az ajtó és Billyvel találtam szemközt magam. Meglepődtem egy kicsit, hiszen a szerelmemre számítottam aki elvileg már várt engem.


- Szia Billy. Jacobhoz jöttem, megbeszéltük hogy eljövök hozzá. Itthon van? - kérdeztem Billyt kissé meglepődve. Nem arra számítottam hogy az apja nyit nekem ajtó, mivel még nem nagyon ismerem. Végül is az ő háza.


 
- Szia Bella. Jacob nincs itthon, elkellet mennie , mert sürgős dolog jött közbe ami halaszthatatlan. Sajnálom. Ha gondolod akkor várd meg, gyere be szívesen vendégül látlak. - mondta Billy sajnálkozva.

- Köszönöm , de inkább le mennék addig a partra. Már úgy is régen jártam ott. Ha haza jön megmondaná neki hogy voltam itt és a parton várom?

- Persze Bella megmondom neki. Ha lehetne akkor légy szíves ne magázz. Még nem vagyok olyan öreg hogy magázzanak. - kért meg Billy amin szintén meglepődtem, de hát biztos beszélt rólam Jake az apjának. De hát miért is ne, nekem is könnyebb lesz vele beszélgetnem és az ő kérését is teljesítem.

- Rendben Billy, akkor szia majd még biztos találkozunk. - elköszöntem és indultam is a kocsival a part felé. Még mielőtt elindultam volna , hallottam amikor még Billy elbúcsúzik.

- Viszlát Bella. Vigyázz magadra.
 

Gondolkodóba ejtett az utolsó mondata, miszerint ,, Vigyázz magadra” . Miért mondta ezt hisz már évek óta ide járok, eddig soha nem mondott ilyet. Valami biztos történt, ezért nem volt otthon Jacob sem. Nem Bella ne képzelődj, biztos nincs

semmi baj, csak biztos félt hiszen a legjobb barátjának a lánya vagyok, és a fiának a barátnője. Ez így már érthető. Jake mért nem hívott fel hogy még se jöjjek le hozzá hogy ha elkellet mennie, vagy tényleg olyan sürgős volt hogy még ideje se volt hogy felhívjon? Ezen tűnődtem amikor elértem a partot. Kipattantam a kocsiból és már futottam is a víz felé. Imádtam ezt a partot, már gyerek koromban is sokat jártam ide apával. A víz mindig is olyan volt számomra mintha a természetes közegem lenne, ellenben a tűzzel attól mindig is rettegtem.

Miközben sétáltam fura hangokra lettem figyelmes, körbe néztem de nem láttam semmit. Amikor fordultam volna vissza az erdőben láttam meg egy hatalmas árnyékot elsuhanni. Nagyon megijedtem, inkább úgy döntöttem hogy vissza sietek a furgonomhoz és haza megyek, ott mégis csak biztonságosabb. Majd ha hazaértem felhívom Jake- t hogy nem vártam meg és haza jöttem.


Haza felé száguldoztam ha már ezt száguldozásnak lehet nevezni, mert a öreg furgonom legnagyobb sebessége is csak 80 km/h. Ez van.

Már félúton jártam amikor az erdő felé pillantottam, ijedtemben még a kormányt is félre rántottam. Megint láttam azt a valamit, de hisz ez engem követ! Pánikba estem, nagyon féltem. Nem tudom hogy mit csináljak, ha haza megyek és ott támad rám és apa is otthon van
már, akkor mit csinálok, nem tudom megvédeni. Össze kell szednem magam. Majd megoldom valahogy, ha elkap engem akkor talán már nem bántja Charliet, és ezzel megmentem. Igen ezt fogom csinálni. Beindítottam az autót és megint hazafelé tartottam. Leparkoltam a felhajtón, mielőtt még kiszáltam alaposan körbenéztem, de nem láttam semmit. Besötétedett mire hazaértem . Gyorsan kipattantam a furgonból és megcéloztam az ajtót. Kinyitottam az ajtót és csak úgy berontottam. Apa ijedtében még a kanapéról is felugrott a nappaliban.




- Szia Bella, mi történt? A frászt hoztad rám. - kérdezte apa ijedten mint aki farkast látott volna.

- Szia apa, nincs semmi gond. Sajnálom hogy megijesztettelek. - mentegetőztem, gondoltam ennyivel le is zárja a témát. Őszintén megvalva nem akartam elmesélni a képzelgőségemet, még a végén azt hiszi meg bolondultam.

- Ne mondd hogy nincs semmi gond, mert nem hiszem el. Hiszen zihál az egész tested. - faggatott tovább apu.

- Rendben, elmesélem. - egyeztem bele. - Ma lementen La Pushba, de Jacobot nem találtam otthon, szóltam Billynek hogy szóljon a fiának hogy a parton várom ha hazaért. Így is történt, de egyszer csak furcsa hangokra lettem figyelmes, ami az erdőből jött, majd megláttam egy sötét foltot elsuhanni ott. Haza fele is úgy vettem észre hogy követ, de amikor már leparkoltam itthon már nem láttam, és most itt vagyok. Most biztos bolondnak nézel. - elmeséltem neki az egész

történetet, ő meg csak elképedve ült a kanapén.

- Bells én nem nézlek bolondnak, már nem te vagy az első aki ezt mondta. Holnap bemegyek az őrsre és pár emberrel kőrbe nézünk az erdőkben, hátha találunk valamit. Addig is meg tiltom hogy az erdőbe menj. Megértetted? - megkönnyebbültem hogy még se képzelődök. De mégis mi lehet az a valami?

- Bella! Megértetted? - integetett apa a szemem előtt ezzel kiszakítva a gondolataimból.

- Igen apa, megértettem. Ne haragudj de egy kicsit elgondolkodtam. Ha most nem haragszol akkor elmennék felhívni Jacobot.

- Oké menj csak lányom. Utána viszont vacsorázhatnánk is, rendeltem a kedvenc pizzádból is. - szólt utánam apu mikor már kimentem a nappaliból. Felszaladtam a szobámba, belevetettem magam az ágyba, és már hívtam is Jacobot. Már biztos aggódik értem. Pár csengetés után már bele is szóltak.

- Hallo, Jacob Black vagyok. -szólt bele egy bársonyos hang, amitől az összes félelmem elszált.

- Szia Jake, Bella vagyok. Sajnálom hogy nem vártalak meg a parton.

- Semmi gond Bella, úgy is nagyon későn értem haza. Ne haragudj hogy nem voltam otthon a megbeszéltek szerint, de sürgősen elkellet mennem. - mentegetőzött, de ezt már én is tudtam.

- Nem haragszom, de azért felhívhattál volna. Beszéltem apáddal és ő mondta hogy el kellet menned. Szívesen találkoznék veled holnap, mert már 2 hete nem láttalak. - kértem meg Jaket egy találkozóra, lehetséges hogy elmondom neki ami történt ma.

- Rendben, úgy sincs semmi dolgom holnap. Már én is várom hogy lássalak. - lelkendezve mondta, hoisz már a hangján is lehet hallani. - Találkozzunk ismét a parton.

- Oh, a parton? Nem szerintem ez nem ötlet.

- nagyon megrémültem amikor mondta hogy a partra menjünk. Lehet megint ott van az a valami.
- Miért nem a part Bella? Minding ott szoktunk lenni. - kérdezett vissza. Majd holnap elmesélem neki hogy mivolt.
- Jake, egyezzünk meg abban hogy találkozunk holnap nálad, és elmesélek mindent. Oké?
- Rendben, akkor várlak holnap. Aludj jól édesem. Szia. - elköszönt tőlem, azzal meg is szakadt a vonal.

Most biztos megsértődött. De félek lemenni a partra. Talán ha ketten megyünk le akkor más lesz, nem fogok annyira félni. Vissza mentem apámhoz, és megvacsoráztunk. Beszélgettünk még pár szót, aztán elköszöntem tőle, és már mentem is lefeküdni. Holnap korán szeretnék elmenni a rezervátumba, hogy minnél több időt tölthessek a szerelmemmel. Hosszas gondolkodás után mély álomba merültem , majd csak az ablakon beszűrődő reggeli napsütésre ébredtem ami nagyon szokatlan
ebben az örökké esős Forks városkában. Nehezen de felkeltem a meleg ágyamból. Össze szedtem a dolgaimat hogy a fürdőben ellássam a reggeli teendőimet. Miután végeztem leszaladtam a konyhába valami reggeli után nézni. A megszokott reggelimet fogyasztottam, egy kis müzli, tejjel. Charlie már elment dolgozni, így nem maradt más csak hogy felöltözzek és elinduljak La Pushba.