A menzára tartottam mikor összefutottam ismét Angelaval. Együtt mentünk tovább az ebédlő fele. A barátnőm nagyon feldobott hangulata rám is rám ragadt. Beálltunk a sorba hogy ebédet vehessünk magunknak. Én csak egy salátát, és egy ásványvizet vettem magamnak, míg Angela egy nagy adag húsos tésztát vett és egy üveg kólát. Hát én ezt már végképp nem értem, Angela annyit eszik és mégis olyan szuper alakja van, persze velem ellentétbe ha már pár falattal többet eszek az már meg látszik rajtam. Ez az én formám, nem csak az ügyetlenségemmel van probléma, már ezzel is. Eközben odaértünk az asztalunkhoz ahol már várt minket Jessica, Erik és Mark. Leültünk az asztalhoz és beszédbe elegyedtünk.-Sziasztok srácok! Szia Jess! - köszöntem nekik.
-Szia Bella! Angela! - köszöntek viszont egyszerre
- Hallottátok az új hírt miszerint egy új diák érkezett, Los Angeles- böl ? Biztos egy elkényeztettet apuci kicsi lánya, hisz a legújjab Forddal jár iskolába, és ráadásul még csak gólya! - vihogott Jessica önfeledt módon. Angelán már látszott hogy nagyon mérges.
- Nem apuci elkényeztetett kislánya, hogy mersz így beszélni róla, vagy talán ismered? - förmedt rá a barátnőm, ami még engem is meglepett. De igaza volt Angelának.
-Nem, nem ismerem, de látszik rajta. Mért te talán ismered hogy annyira véded? - válaszolt gúnyosan Jess.
- Igen ismerem, mivel az unokahúgom az akiről te így beszélsz! - kiáltotta
-Jaj Angela ne haragudj nem akartalak megbántani, de nem tudtam hogy rokonok vagytok. Sajnálom. -kért bocsánatot Jess mikor rájött milyen ostobán viselkedett.
-Ezentúl szerintem ismerd meg elötte azt az embert akiről véleményt mondasz. De mindegy hagyjuk. - kezdett lehiggadni Angela, mikor megjelent az asztalnál Renata. Mindenki meglepődve nézte kívéve minket kettőnket.
-Sziasztok! Ha nem zavarok leülhetek hozzátok Angela? - a kérdezett személy körbenézett az asztalunknál és úgy válaszolt.
- Hát persze, hogyne. Foglalj helyet.
- Köszönöm.
- Bemutatom nektek az unokahúgomat, a neve Renata Masen. Los Angelesből költöztek ide. - illedelmesen bemutatta nekik a lányt aki meglepődve nézett körbe az asztalnál.
-Szia Renata! -köszöntek kórusban a többiek.
- Ők pedig itt Jessica, Erik, Mark, és Bella, de Bellát már úgy is ismered! - mutatta be az az asztalnál ülőket Angela.
- Örülök hogy megismerhettelek benneteket. -üdvözőlte őket. Hírtelen eszembe jutott hogy mindjárt becsöngetnek. Felpattantam az asztaltól és szóltam a többieknek is.
-Sietnünk kell mert mindjárt becsöngetnek, és a tanár előbb beér mint mi.
-Ohh köszi Bella hogy figyelmeztettél minket! - köszönte meg Mark, azzal el is köszöntünk egymástól és mindenki ment a saját órájára. Tesi órám volt, Markkal együtt, így ketten siettünk a terem felé. Néhány ügyetlenség és botladozás után megkönnyebülve vettem tudomásul hogy kicsöngettek és mehetek haza.
Gyorsan magamra kapkodtam a ruháimat és siettem a parkolóba a furgonomhoz.
-Bella! Bella! - hírtelen kaptam fel a fejem a nevemre, és abban a pillanatban fordultam is a hang irányába.
- Szia Renata! Segíthetek valamiben? -kérdeztem
- Nem, köszönöm csak úgy gondoltam hogy indulhatnánk egyszerre is, hiszen egy utcában lakunk.
- Tényleg? Az remek, de honnan tudtad hogy hol lakom? - meglepődtem egy kicsit, de hát ez a Forksi gimi ahol mindenki tud mindent.
- Hát Angela mondta hogy egy utcába lakunk, és azt is hogy a rendőrfőnök lánya vagy. Én csak pár házzal lakom arrébb a tietekétől és ezért gondoltam hogy együtt is mehetnénk haza. -mondta félénken. Hát erre mit is mondhatnék, nem fogom megbántani mert nagyon megkedveltem.
- Ohh hát persze, mehetünk együtt. Nem gond. - azzal beültünk az autóinkba, és elindultunk.
Az ő házukhoz értünk előbb, elköszöntem és mentem is tovább.
Hazaértem, de még Charlie církálója még nem volt a felhajtón. Egy picit elszomorodtam, mert nincs semmi dolgom itthon, és nem akartam unatkozni. Arra gondoltam felhívom Jacobot hogy nem e lenne gond ha lemennék hozzá. Beértem a házba, ledobtam a cuccomat és már rohantam is a telefonhoz.
Három csengetés után beleszólt egy mély, rekedtes férfihang.
- Hallo! Itt a Black ház. -szólt bele a telefonba
- Üdvözlöm uram! Bella vagyok és Jaket keresem. Otthon van?
- Szia Bella! Én Billy vagyok. Jacob most érkezett haza, odaadom neki.
- Köszönöm.
- Szia drága Bellám, már olyan régen hallottam a hangod , és annyira hiányzol. -lelkendezett a telefon másik végéről szerelmem.
- Igen, nekem is hiányzol, ezért is hívtalak. Mit szólnál hozzá ha lemennék most La Pushba?
- Nagyon örülnék neki ha már a karjaimba foghatnálak. Várlak.
- Rendben, indulok. - azzal letettem a telefont és felrohantam a szobámba valami kényelmesebb ruhát felvenni. Hagytam az apámnak egy levelet, amibe beleírtam hogy hol vagyok. Bezártam az ajtót, és már indultam is La Push írányába.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése