Cullen vagy Black 2. fejezet

2. fejezet

Új diák


Hazaértem még Charlie elött. Gyorsan beszaladtam a házba, fel a szobámba. Lepakoltam, és át öltöztem. Felvettem egy meleg nadrágot és egy otthoni kissé szakadt pólómat. Lementem a konyhába hogy készítsek valami vacsora félét mire hazaér apám. Úgy gondoltam hogy ma Lasagne lesz. Elővettem  a hozzávalókat a hűtőből. Míg készítettem a vacsorát, elgondolkodtam egy kicsit. Vajon tényleg komolyan mondta hogy szeret, vagy csak nem akart megbántani? Nem tudom. Annyira elgondolkodtam hogy észre se vettem hogy időközben hazaért az apám.

 - Bella! Bella! Lányom! - szólongatott apám, mire észbe kaptam.
 - Bocs apa, nem vettem észre hogy itthon vagy.  -néztem rá meglepődve, hogy került ide.
 - Semmi gond lányom. Min gondolkoztál el ennyire? -kérdezte
 - Tudod ma La Pushba voltam, és Jacobbal beszélgettem, lenn a parton. Azon gondolkodtam.  - zártam le a témát. Charlie bement a nappaliba és bekapcsolta a tévét hogy megnézze hogy áll a baseball meccs. Tíz perccel később szóltam apámnak hogy jöjjön vacsorázni.

 - Apa! Kész a vacsora gyere már megtálaltam! - kiabáltam be a nappaliba, mire azonnal megjelent a konyha ajtóba. Leült az asztalhoz és neki állt enni. Már majdnem végzett mikor megszólalt.
 - Hmm... ez nagyon finom lett Bells. Máskor is csinálhatnál ilyet. - mondta lelkesen.
 - Ha nem gond én most felmennék most a szobámba. Jó éjt apa!
 - Neked is jó éjt. - szólt utánam Charlie mikor már a lépcsőnél  tartottam.

Össze szedtem a dolgaimat és elmentem fürödni. Már jó 20 perce hogy folyatom magamra a forró vizet, mire észbe kaptam hogy reggel iskola, és még nincs kész a házim. Végeztem, megfésültem a hajam és rohantam a szobámba. Elvégeztem a feladataimat , és nagyon elálmosodtam . Lefeküdtem és vártam hogy utol érjen az álom. Már csak arra eszméltem fel hogy reggel hét órakor csörög az ébresztő órám.
Elkészültem, lementem a konyhába megreggelizni, de Charlie már nincs itthon. Bement az őrsre dolgozni.
Fél órával később már az iskola parkolójába voltam. Mikor körbe néztem, megpillantottam egy ismeretlen kocsit, mivel az autókhoz nem nagyon értek csak annyit tudtam megállapítani hogy egy Ford az. Nem nagyon érdekelt hogy kié lehet ez az autó, de azért kíváncsi voltam. Egyszer csak Angela termett elöttem, a legjobb barátnőm.

 - Szia Bella!. Örülök hogy ilyen korán itt vagy! -lelkendezett. De mi az a fontos hogy ennyire várt.
 - Jó reggelt Angela! Minek köszönhetem ezt a feldobott hangulatot?
 - Várj ! Gyere mindjárt megtudod. - húzott magával az iskola bejárata felé. El se tudom képzelni hogy mi lehet ilyen fontos. Beléptünk az ajtón, mire elénk lépett egy ismeretlen lány.
 - Bella, bemutatom az új iskola társunkat és egyben az unokahúgomat, Renata Carlie Masen. Ma kezd itt a suliban.. - mutatta be a rokonát.
 - Szia örülök hogy megismerhetlek. Engem Isabella Swan -nak  hívnak, de csak szólíts Bellának.
 - Rendbe, akkor szia Bella, én is örülök hogy megismerhetlek, Remélem jó barátnők leszünk. -üdvözőlt engem viszont.
 -Szerintem mennünk kellene az első óránkra, mert mindjárt becsöngetnek. -figyelmeztetett minket Angela.
 - Menjünk is mert elkésünk. Sziasztok !  -köszöntem el tőlük és mindenki ment a saját terme felé.

Az első órám angol volt. Mikor beértem még nem volt benn a tanár. Leültem a padomba , előkészítettem a cuccaimat. Mivel egyik barátnőm se járt velem erre az órára, volt időm gondolkodni egy kicsit.
Az új lányon járt az eszem. Nagyon szép volt . Közepes magasságú, vöröses barna hajú és kék szemű volt, ami erre fele nagyon ritka volt. Fura vonzást éreztem irányába , de nem tudnám meg magyarázni mi lehet. De ha kellene valahogy is kifejezni ezt az érzést, akkor azt mondanám mintha anyai érzéseket keltett volna fel bennem. Ez megmagyarázhatatlan számomra. Mire feleszméltem már a menza felé tartottam.

Cullen vagy Black

1. fejezet
Emlékek

( Bella szemszög )

Eltűnődtem azon hogy valójában jól döntöttem amikor felkerekedtem és otthagytam hátam mögött édesanyámat és az addigi életemet Phoenixben. Azt hogy Forksba költöztem különösen megváltoztatta az életemet, mikor találkoztam jelenlegi szerelmemmel Jacob Black -kel. Aki jelenleg is La Push -ban lakik édesapjával Billy Black -kel. Szerelmünk már majdnem 1 éve virágzik. Első találkozásunk akkor volt amikor apámhoz költöztem aki Forks rendőrfőnöke. Mikor hazaértünk apám vagyis Charlie bejelentette hogy vett nekem egy autót Billytől, aki nemsokára megjelent a házunknál a furgonnal együtt és a fiával Jacobbal. Ekkor kezdődött minden  mikor elsőnek megláttuk egymást. Azt hiszem szerelem volt első látásra mind kettőnk részéről.
Naponta találkoztunk, sétáltunk, beszélgettünk, de az érzéseinket nem mertük bevallani egymásnak. Attól tartottam hogy ő nem azt érzi mint amit én, és féltem a csalódástól mivel nekem ő volt az első fiú az életemben aki iránt szerelmet éreztem.
Egy napon mikor La Push partjainál sétáltunk, rászántam magam hogy bevalljam neki az érzéseimet. Akkor még nem tudtam hogy azon a napon gyökeresen megváltozik az életem. Jellemezhetném azzal is hogy belecsöppentem egy olyan világba amit eddig mesének hittem és csak ott létezhetnek ilyenek. Végül is megszólítottam mikor az egyik uszadékfánál megálltunk és leültünk rá.

- Jacob ! - szólítottam meg, mire rám nézett
- Igen? - kérdezett vissza meglepődve
- Szeretnék veled valamiről beszélni. Már egy ideje foglalkoztat ez a dolog de eddig nem tudtam , hogy hogyan kezdjek bele , mert félek a reakciódtól. - kezdtem bele a mondandómba, kis félelemmel a hangomba.
- Kérlek ne félj! Nekem bármit elmondhatsz, hisz barátok vagyunk! - uhh "barátok" szóval ő.. nem úgy érez ahogy én, mindegy most vagy soha. Belekezdtem igy folytatom.
- Rendben. Arról van szó hogy én.... többet érzek irántad mint puszta barátság. Jacob én szerelmes vagyok beléd egy ideje de nem mertem bevallani, tudom hogy te csak egy barátnak tekintesz, de jobb így nekem hogy kimondtam amit érzek. Remélem nem gond vagy nem haragszól ezért? -végül is megtettem, bevallottam. Nem mertem a szemébe nézni mert féltem a válaszától. Pár percig csak ültünk szótlanul, míg végül megszólalt.
- Butus Bells, hogy tudnék én rád haragudni főleg ilyenért, mikor te csak az érzéseidet vallottad be. Igaz, hogy egy kicsit váratlanul ért de örülök neki hogy megtetted. -mondta Jake csillogó szemekkel.
- Igazán? Örülsz neki?
- Igen. Akkor most én tartozok neked egy vallomással. Tudod arról van szó hogy én már a legelső találkozásunkor ... beléd szerettem. Akkor mikor apámmal levittük neked a furgont ott megfogott benned valami ami földöntúli érzés, amit még sose éreztem. - vallotta meg nekem amin meglepődtem. Olyan érzés kerített hatalmába amire nem számítottam. Hatalmas boldogság, szerelemmel vegyülve.
 - Te is úgy érzel irántam ahogy én ? Erre nem számítottam. -ledöbbenve kérdeztem
- Igen! Szeretlek tiszta szerelemmel! -ekkor vettem észre hogy közelít felém, a számhoz. Lecsuktam a szemem és vártam hogy az ajkaink egybeforrjanak. Lágy ajkai találkoztak az enyémmel , először finom érintések, majd vad táncba kezdtek az ajkaink, mely tele volt érzelemmel, szerelemmel amit soha nem választhatnak szét. Esteledett amikor elindultunk vissza a házukhoz kéz a kézben. Szerettük egymást. Billy házánál elköszöntünk egymástól. Beültem a furgonomba és haza hajtottam a sötét kihalt országúton. Hazaértem.
Itt kezdődött igazán az életem.