Cullen vagy Black

1. fejezet
Emlékek

( Bella szemszög )

Eltűnődtem azon hogy valójában jól döntöttem amikor felkerekedtem és otthagytam hátam mögött édesanyámat és az addigi életemet Phoenixben. Azt hogy Forksba költöztem különösen megváltoztatta az életemet, mikor találkoztam jelenlegi szerelmemmel Jacob Black -kel. Aki jelenleg is La Push -ban lakik édesapjával Billy Black -kel. Szerelmünk már majdnem 1 éve virágzik. Első találkozásunk akkor volt amikor apámhoz költöztem aki Forks rendőrfőnöke. Mikor hazaértünk apám vagyis Charlie bejelentette hogy vett nekem egy autót Billytől, aki nemsokára megjelent a házunknál a furgonnal együtt és a fiával Jacobbal. Ekkor kezdődött minden  mikor elsőnek megláttuk egymást. Azt hiszem szerelem volt első látásra mind kettőnk részéről.
Naponta találkoztunk, sétáltunk, beszélgettünk, de az érzéseinket nem mertük bevallani egymásnak. Attól tartottam hogy ő nem azt érzi mint amit én, és féltem a csalódástól mivel nekem ő volt az első fiú az életemben aki iránt szerelmet éreztem.
Egy napon mikor La Push partjainál sétáltunk, rászántam magam hogy bevalljam neki az érzéseimet. Akkor még nem tudtam hogy azon a napon gyökeresen megváltozik az életem. Jellemezhetném azzal is hogy belecsöppentem egy olyan világba amit eddig mesének hittem és csak ott létezhetnek ilyenek. Végül is megszólítottam mikor az egyik uszadékfánál megálltunk és leültünk rá.

- Jacob ! - szólítottam meg, mire rám nézett
- Igen? - kérdezett vissza meglepődve
- Szeretnék veled valamiről beszélni. Már egy ideje foglalkoztat ez a dolog de eddig nem tudtam , hogy hogyan kezdjek bele , mert félek a reakciódtól. - kezdtem bele a mondandómba, kis félelemmel a hangomba.
- Kérlek ne félj! Nekem bármit elmondhatsz, hisz barátok vagyunk! - uhh "barátok" szóval ő.. nem úgy érez ahogy én, mindegy most vagy soha. Belekezdtem igy folytatom.
- Rendben. Arról van szó hogy én.... többet érzek irántad mint puszta barátság. Jacob én szerelmes vagyok beléd egy ideje de nem mertem bevallani, tudom hogy te csak egy barátnak tekintesz, de jobb így nekem hogy kimondtam amit érzek. Remélem nem gond vagy nem haragszól ezért? -végül is megtettem, bevallottam. Nem mertem a szemébe nézni mert féltem a válaszától. Pár percig csak ültünk szótlanul, míg végül megszólalt.
- Butus Bells, hogy tudnék én rád haragudni főleg ilyenért, mikor te csak az érzéseidet vallottad be. Igaz, hogy egy kicsit váratlanul ért de örülök neki hogy megtetted. -mondta Jake csillogó szemekkel.
- Igazán? Örülsz neki?
- Igen. Akkor most én tartozok neked egy vallomással. Tudod arról van szó hogy én már a legelső találkozásunkor ... beléd szerettem. Akkor mikor apámmal levittük neked a furgont ott megfogott benned valami ami földöntúli érzés, amit még sose éreztem. - vallotta meg nekem amin meglepődtem. Olyan érzés kerített hatalmába amire nem számítottam. Hatalmas boldogság, szerelemmel vegyülve.
 - Te is úgy érzel irántam ahogy én ? Erre nem számítottam. -ledöbbenve kérdeztem
- Igen! Szeretlek tiszta szerelemmel! -ekkor vettem észre hogy közelít felém, a számhoz. Lecsuktam a szemem és vártam hogy az ajkaink egybeforrjanak. Lágy ajkai találkoztak az enyémmel , először finom érintések, majd vad táncba kezdtek az ajkaink, mely tele volt érzelemmel, szerelemmel amit soha nem választhatnak szét. Esteledett amikor elindultunk vissza a házukhoz kéz a kézben. Szerettük egymást. Billy házánál elköszöntünk egymástól. Beültem a furgonomba és haza hajtottam a sötét kihalt országúton. Hazaértem.
Itt kezdődött igazán az életem.